Caius Marius

Caius Marius

Ki is � voltak�ppen?

A k�zt�rsas�gkor v�ge

A k�vetkez� 60-70 �v �lland� politikai nyugtalans�got hozott. A senatorok egy csoportja, az optimist�k fenn akart�k tartani a senatus kiz�r�lagos uralm�t. Vel�k szemben a popularisok sz�lesebb k�rre terjesztett�k volna ki a hatalmat. B�r a n�ptribunosokhoz, a lovagokhoz (equites) �s a plebejusokhoz fordultak t�mogat�s�rt, t�bbnyire szem�lyes hatalmukat k�v�nt�k er�s�teni.

            Kr e. 107-ben Marius szem�ly�ben hadvez�rt v�lasztottak consull�. R�b�zt�k az Afrik�ban foly� hadj�rat vezet�s�t, s hamarosan megnyerte a h�bor�t. Kr. E. 105 �s 100 k�z�tt minden esztend�ben � lett a consul: megt�rt az �si t�rv�ny, hogy a consuls�got �vente �j ember viselje. Mariusra sz�ks�ge van a haz�nak – ez volt az indok -, mert csak � k�pes megakad�lyozni a gall t�rzsek bet�r�s�t It�li�ban.

            Marius meg�j�totta a fegyverzetet, a kik�pz�st, f�lvett katon�nak minden f�rfit, aki r�mai polg�r joggal rendelkezett, nem n�zte: van-e f�ldje vagy sem. Ezr�vel j�ttek �nk�ntesnek a munk�ra v�r�k. Az �llam azonban nem l�tta el a nincstelen katon�kat.

Leszerel�skor sorsuk att�l f�gg�tt, hogy hadvez�r�k tud-e szerezni sz�mukra a senatust�l p�nzt vagy f�ldet. Ez�rt azt�n sokkal h�vebben szolg�lt�k vez�r�ket, mint az �llamot.

            Kr. e. 88.-ban Marius kor�bbi alvez�re, Sulla  lett a consul. R�b�zt�k annak a hadj�ratnak a vezet�s�t, melyet R�ma egy kis-�zsiai kir�ly, Mithridat�sz ellen folytatott. Amikor azonban egy n�ptribunus egy hat�rozatban kimondatta, hogy a hadvez�rs�get �t kell ruh�zni Mariusra, Sulla R�ma ellen ford�totta sereg�t. Elfoglalta a v�rost, Mariusnak menek�lnie kellett. Mihelyt Sull�t �jra elsz�l�totta R�m�b�l  a h�bor�, Marius nagy sereget gy�jt�tt �s bevonult a v�rosba. Sz�z�val gyilkoltatta politikai ellen feleit, m�g Kr. e. 86-ban

El nem vitte a hal�l. Sulla 84-ben t�rt meg keletr�l, megsemmis�tette ellenfeleit, �s Kr.e. 82-79 k�z�tt dictatork�nt uralkodott a v�roson. A f� hatalmat vissza adta a senatusnak, a lovagokat (equites) �s a n�ptribunusokat szinte minden befoly�sukt�l megfosztotta, majd v�ratlanul vissza vonult �s Kr.e. 78-ban meghalt.

Honnan is sz�rmazik?

Arpinum k�zel�ben, k�zrend� csal�dban sz�letett. Apj�t szint�n Caiusnak nevezt�k, anyja pedig a Fulcinia nevet viselte. Csal�dja �ll�t�lag az el�kel� plebejus Herenniusok cliense volt. Mariusr�l fennmaradt, hogy gyermekk�nt paraszti munk�t v�gzett, de az ilyen fok� szeg�nys�g k�ts�ges, ugyanis k�z�leti szerepl�se sor�n sosem k�zd�tt anyagi gondokkal, ami kiindul�sk�nt nagyobb �r�ks�get felt�telez. A m�sik indok, ami miatt alacsony sz�rmaz�s�t k�ts�gbe szok�s vonni, az, hogy k�s�bb ben�s�lt a rendk�v�l el�kel� Julia gensbe, ami nyilv�n nem fogadta volna be a m�g oly tehets�ges politikust, ha val�ban paraszti sorb�l emelkedett volna fel. (Velleius Paterculus egy�bir�nt azt �ll�tja, hogy Marius lovagrendi volt, ami szint�n k�ts�ges.) Val�sz�n�leg onnan fakad a t�rt�net�r�k egys�ges �t�lete, hogy a politikus tudatosan hangoztatta – �s t�n m�g s�t�tebbre sz�nezte – k�zrend� gy�kereit, hogy m�g f�nyesebbnek t�nj�n arisztokrata ellenfelei ellen�ben el�rt karrierje.

Useborne K�pes vil�g t�rt�nelem A R�MAIAK     http://hu.wikipedia.org/wiki/Caius_Marius

Gr�ger M�ty�s 5./b.