Patk�nyok

Patk�nyok

 Alakjuk

·    a v�ndorpatk�ny 180-250 mm hossz�, sz�rk�sbarna, sz�rk�sfeh�r has�. F�le r�vid, farka testhossz�n�l r�videbb, sz�re gyakran szennyezett,

·    a h�zi patk�ny 130-200 mm hossz�, barn�s-fekete, s�t�tsz�rke has�. F�lei hossz�ak, farka a test�n�l hosszabb, sz�re selymes f�ny�, tiszta.

Rendk�v�l tal�l�kony, hihetetlen�l alkalmazkod� �llatfaj, ami (hasonl�an a cs�t�nyokhoz), szinte mindent t�l�l. Val�sz�n�leg az egyetlen sz�r�s �llat, amit egy�ntet� ut�lat �vez. (B�r Indi�ba szent �llat, �s az emberek k�z�tt m�sznak.)Sz�m�t�sok szerint, a vil�g gabonak�szlet�nek, mintegy 1/5 r�sz�t patk�nyok eszik meg… (Mivel �lelmiszer eset�ben nem lehet m�rget haszn�lni, vannak gabonarakt�rak, ahol l�fegyverrel vad�sznak r�juk).

A XVIII. sz�zadban, a keresked�k vitorl�s haj�inak a seg�ts�g�vel terjedt el a v�ndorpatk�ny. Ez j�val nagyobb, �s agressz�vebb faj, mint a betegs�geket terjeszt� h�zi patk�ny. a Meg�rkez�s�k ut�n, kb. h�sz �v alatt kiszor�tott�k a h�zi patk�nyt, �s szinte minden l�tez� helyet ben�pes�tettek. (Mivel a h�zi patk�ny terjeszti, pl. a pestist, annak, hagy az agressz�v v�ndorpatk�ny kiszor�totta a h�zi patk�nyt, azt "k�sz�nhetj�k", hogy megsz�ntek a pestis j�rv�nyok…). Term�szetesen ez a faj is terjeszt betegs�geket, de j�val kevesebbet, mint pl. a v�rosi galambok…

A XIX. sz�zadra, a v�ndorpatk�ny felfedezte az eszm�nyi lak�hely�t, a szennyv�z csatorn�kat. Anglia csatorna rendszer�ben, pl. t�bb milli� �l. K�pesek a csatorn�n kereszt�l (konkr�tan a WC-n kereszt�l) bejutni b�rmely lak�sba, ami r�csatlakozik a csatornarendszerre. Mindent megr�gnak a szappant�l az �telmarad�kig. Egym�st a szaguk alapj�n k�l�nb�ztetik meg.

T�j�koz�d�sukhoz a hangad�st is felhaszn�lj�k (pl. a visszhang seg�ts�g�vel "sz�m�tj�k ki", hogy mekkor�t kell ugraniuk). Elk�peszt�en j� "atl�t�k", 180 centim�tert ugranak, 72 �r�n �t k�pesek �szni, �s 10 m�sodpercen bel�l futj�k le a 100 m�teres t�vot. Igen szapora �llt faj. 4 hetente 12 ut�dot hoz a vil�gra mindegyik n�st�ny.

Vannak patk�nyok, melyek nem mennek messzebb f�szk�kt�l 12 m�tern�l, m�sok pedig ak�r 3 kilom�teres k�rny�ket is bej�rnak �lelem�rt. Ragaszkodnak a megszokott dolgaikhoz (b�v�hely�kh�z, �s szagjelz�seikkel ell�tott �tvonalaikhoz). Ha ezekre az �tvonalakra helyezik ki a csapd�kat, vagy a m�rget, akkor van es�ly az ellen�k val� k�zdelemben. Ez azonban nem ennyire egyszer�, mivel a patk�ny gyanakv�, igen �vatos �llat. A hagyom�nyos csapd�k, pl. teljesen hat�stalanok. A m�regb�l pedig nem esznek, ha l�tj�k, hogy elpusztult a t�rsuk. Ez�rt csak olyan m�reg eredm�nyes, ami nagyon lassan fejti ki m�rgez� hat�s�t, mert csak �gy van es�ly arra, hogy t�bb p�ld�ny is egyen a m�regb�l. R�ad�sul a t�bbs�g�k gyorsan ellen�ll�v� v�lik a m�reggel szemben… (�rdekess�gk�ppen jegyzem meg, hogy az egyik legink�bb "patk�nymentes f�v�ros" Budapest, k�sz�nhet�en a hat�kony irt�snak). Legt�bbj�ket egy�bk�nt a term�szet puszt�tja el. Egy kiad�s es� ut�ni hirtelen v�zszintemelked�s puszt�tja el a legt�bb patk�nyt (hi�ba kit�n� �sz�k, a hirtelen �rad�sban megfulladhatnak).

B�r sok k�rt okoznak igen hasznosak is, hiszen a legelterjedtebben haszn�lt k�s�rleti alanyai, a gy�gyszergy�raknak, vegyi �zemeknek, �s a vel�k v�gzett labirintus, �s egy�b tanul�si tesztek pedig a k�s�rleti pszichol�gia egyik f� ir�nyzat�t k�pviselik.

Manaps�g nem csak haj�n utaznak, hanem rep�l�g�pen is (hi�ba pr�b�lj�k irtani �ket). A Columbia �rsikl�, pl. egyik �tja alkalm�val 6 "potyautas" patk�nyt is mag�val sz�ll�tott…