A lego t�rt�nelmeA LEGO Group szer�ny k�r�lm�nyek k�z�tt sz�letett Ole Kirk Christiansen - egy billundi d�n aszalos - m�hely�ben. Ez az innovat�v, csal�di v�llalkoz�s m�ra a vil�g egyik legismertebb j�t�kgy�rt�j�v� v�lt.

A kezdetek 1916-ban Christiansen Billund-ban megv�s�rolt egy 1895-�ta �zelem� asztalosm�helyt. Abb�l �lt, hogy n�h�ny seg�dj�vel h�zakat �s b�torokat k�sz�tett a helyb�li gazd�lkod�knak. A m�hely 1924-ban le�gett, amikor k�t fia meggy�jtott n�mi faforg�csot a m�helyben. Ole Kirket a katasztr�fa nem t�ntor�totta el, �p�tett egy m�g nagyobb m�helyt, �s kiterjesztette v�llalkoz�s�t. Azonban a hamarosan bek�sz�nt� Nagy Gazdas�gi Vil�gv�ls�g hat�s�t � is meg�rezte. Hogy cs�kkentse kiad�sait, �j term�keinek protot�pusait Ole Kirk miniat�r m�retben k�sz�tette el. Ezek a kism�ret� l�tr�k �s vasal�deszk�k inspir�lt�k arra, hogy belev�gjon a j�t�kgy�rt�sba. 1932-ben Ole Kirk m�helye elkezdte a k�l�nf�le faj�t�kok - pld. h�z�gat�s aut�k, teheraut�k - gy�rt�s�t. Ezekkel csak szer�ny sikereket �rtek el, mivel a helyb�li szeg�ny csal�dok t�bbnyire nem engedhett�k meg maguknak j�t�kok v�s�rl�s�t. Az is el�fordult, hogy a j�t�kok�rt nem p�nzzel, hanem �lelmiszerrel fizettek. Emiatt Ole Kirk k�nytelen volt tov�bbra is gy�rtani a b�torokat, hogy �zlete fennmaradhasson. Az 1930-as �vek k�zep�n kit�r� joj� l�z r�vid id�re sikert hozott, de ez is hamar lecsengett. Ole Kirk ism�t k�pes volt a kudarcb�l sikert kov�csolni, az eladhatatlan joj�kat kett�f�r�szelt�k, �s j�t�kaut�ik kerekeik�nt hasznos�tott�k. Ole Kirk fia, Godtfred is a c�gn�l kezdett dolgozni. A c�g nev�t 1934-ben tal�lta ki Christiansen, alapja a leg godt kifejez�s, ami d�nul annyit tesz: j�t j�tszani. Elterjedt az a t�ves inform�ci�, hogy latinul azt jelenti: �sszerakok - de ez sajnos nem igaz. A lego sz� val�ban jelent valamit latinul, de nem ezt, hanem azt, hogy olvasok. Mikor a m�anyag kezdett elterjedni, Ole Kirk is hallgatott az id�k szav�ra, �s elkezdett m�anyag j�t�kokat gy�rtani. Az egyik els� modul�ris j�t�kot is �k k�sz�tett�k, ez egy teheraut� volt, amit sz�t lehetett szedni, majd ism�t �sszerakni. 1947-ben Ole Kirk and Godtfred hozz�jutot n�h�ny �sszeilleszthet� m�anyagb�l �p�t�kock�hoz, melyeket a Kiddicraft c�g k�sz�tett. Az �n. "Kiddicraft Self-Locking? Building Bricks" tervez�je �s szabadalmaztat�ja egy brit �llampolg�r, Hilary Harry Fisher Page volt. 1949-ben a LEGO c�g alkezdett hasonl� kock�kat gy�rtani. Automatic Binding Bricks n�ven. A CA alapanyagb�l k�sz�l� kock�kat a hagyom�nyos fa �p�t�kock�khoz hasonl� m�don lehetett egym�s tetej�re rakosgatni, azonban a fakock�kt�l elt�r� m�don ezek a kock�k egym�shoz kapcsol�dnak. A kock�k tetej�n kis henger alak� kit�remked�sek vannak, �s az �reges kock�k alulr�l nyitott. �pp annyira szorulnak �ssze, hogy magukt�l m�g ne j�jjenek sz�t, de minim�lis er�fesz�t�ssel sz�t lehet �ket szedni. 1953-ban �j nevet kaptak a kock�k: LEGO Mursten? volt a hivatalos elnevez�s�k. A korabeli keresked�k �s a v�s�rl�k azonban nem voltak el�gedettek a m�anyag j�t�kokkal. Suz�mos LEGO sz�ll�tm�nyt visszak�ldtek a gy�rba, mert az elad�sok alulm�lt�k a v�rakoz�sokat. Az volt az �ltal�nos v�lem�ny, hogy a j�t�kgy�rt�sban a m�anyag soha nem fogja felv�ltani a f�t. A kezdeti kritik�k ellen�re is kitartott a Kirk Christiansen csal�d. 1954-re Godtfred lett az igazgat�-helyettes a c�gn�l. Egy tengerent�li v�s�rl�val folytatott besz�lget�se adta a j�t�k-rendszer �tlet�t. Gotfried megl�tta a LEGO kock�kban rejl� lehet�s�get arra, hogy egy kreat�v �p�t�j�t�k-rendszer alapjai legyenek. De a kock�k akkori �llapotukban technikai szempontb�l m�g nem voltak t�k�letesek. �sszekapcsolhat�s�guk nem volt t�k�letes, �s nem is volt t�l sok vari�ci�s lehet�s�g. V�g�l is 1958-ra elk�sz�lt a modern LEGO kocka, mely a belsej�ben l�v� cs�vek seg�ts�g�vel jobb k�t�st tesz lehet�v�. Ez plusz �sszetart� er�t eredm�nyezett, �s a kock�k �sszerak�s�nak lehets�ges vari�ci�it is megn�velte. Ole Kirk Christiansen m�g ebben az �vben elhunyt, �s Godtfred lett a c�g els� embere. N�veked�s Az elk�vetkez� �vek alatt a LEGO c�g sz�pen n�veked�snek indult. 1959-ben alakult meg a c�gen bel�l a Futura? oszt�ly, melynek feladata az �j k�szletek kifejleszt�s volt. 1960-ban ism�t t�z puszt�tott a gy�rban, amiben szinte az �sszes faj�t�k megsemmis�lt. A LEGO Mursten term�kvonal szerencs�re m�r el�g er�s volt, �s emiatt a c�g v�g�l is �gy d�nt�tt, hogy abbahagyja a faj�t�kok gy�rt�s�t. Ez �v v�g�ra a c�g alkalmazottainak sz�ma 450 f�re gyarapodott. 1961/62-ben jelent meg a LEGO ker�k, lehet�v� t�ve aut�k, teheraut�k, buszok, �s egy�b j�rm�vek �p�t�s�t. Szint�n ekkoriban t�rt�nt, hogy a LEGO kifejezetten az �vod�s gyerekeknek sz�nt term�keket vezetett be. Ekkor �llapodtak meg a Samsonite? b�r�ndgy�rral is, miszerint a Samsonite k�sz�thetett �s forgalmazhatott LEGO k�szleteket Kanad�ban - ez a meg�llapod�s 1988-ig �rv�nyben is maradt. Ekkoriban m�g csak �tvenn�l kicsivel t�bb k�szletb�l �llt a LEGO System? term�kpaletta. 1963-ban a CA-t, a LEGO kock�k alapanyag�t egy stabilabb alapanyagra cser�lt�k. A CA se sz�n�t, se alakj�t nem �rizte meg kiel�g�t� m�don. Az ut�d, az ABS m�anyag lett, jelenleg is ezt haszn�lj�k (2006). A sz�n- �s alaktart�son fel�l tov�bbi el�nyei is vannak az ABS-nek: jobban ellen�ll a h�nek, savaknak, s�knak, �s egy�b vegyi anyagoknak, r�ad�sul nem m�rgez�. Az 1963-ban k�sz�lt ABS kock�k 40 �v elm�lt�val is el�g j�l �rzik alakjukat, �s sz�n�ket, �s t�k�letesen �sszepasszolnak a ma gy�rtott kock�kkal. 1964-ben jelentek meg a k�szletekhez mell�kelt BI-k. Az egyik legsikeresebb LEGO term�kvonal, a vas�t, 1966-ban jelent meg. A k�szletekben 4,5 voltos motor, �s s�nek voltak. K�t �vvel k�s�bb jelent meg a 12 voltos motor. 1968 j�nius 7.-�n ny�lt meg az els� LEGOLAND? park Billundban. A parkban csupa LEGO kock�b�l �p�tett, miniat�r v�rosk�kat �ll�tottak ki. A h�romholdas park m�r az els� �vben 625 000 l�togat�t vonzott. A r�k�vetkez� 20 �v alatt a park az eredeti m�ret�nek nyolcszoros�ra n�tt, �s �vente �tlag 1 000 000 l�togat�t fogadott. 1968-ban t�bb, mint 18 milli� LEGO k�szletet adtak el. 1969-ban jelent meg a DUPLO rendszer, amit kifejezetten kisebb gyermekek sz�m�ra fejlesztettek ki. A DUPLO kock�k sokkal nagyobbak, mint a LEGO kock�k, emiatt kisebb gyermekek sz�m�ra is biztons�gosak. E m�retbeli elt�r�s ellen�re a k�t rendszer kompatibilis egym�ssal: a LEGO kock�k pont a DUPLO kock�k tetej�re illenek, lehet�v� t�ve az �tmenetet a LEGO System fel�, ha a gyermekek kin�nek a DUPLO kock�kb�l. Az 1960-as �vek akkora n�veked�ssel j�rt a LEGO c�g sz�m�ra, hogy a 70-es �vekre az egyik legnagyobb k�rd�s az lett, hogy hogyan tarts�k meg �s ellen�rizz�k egyre n�vekv� piacukat. 2004-ben a LEGO megjelentette a QUATRO? kock�kat, 1-t�l 3 �ves korig. A Quatro n�gyszer nagyobb a norm�l LEGO kock�nk�l, �s kompatibilis a DUPLO kock�kkal.

B�v�l�s 1970-re a c�gn�l t�bb, mint 900 alkalmazott dolgozott. Az elk�vetkez� �vtizedek jelent�s b�v�l�st �s �j kih�v�sokat jelentett mind a j�t�kgy�rt�s, mint a marketing szempontj�b�l. A l�nyokat el�sz�r 1971-ben, a babah�zak megjelen�sekor c�lozt�k meg. 1972-ban a k�zleked�si lehet�s�gek is kib�v�ltek, a v�zen �sz� haj�testek megjelen�s�vel. Id�k�zben Godtfred Kirk Christiansen fia, Kjeld Kirk Kristiansen is csatlakozott a c�gvezet�shez, miut�n Sv�jcban �s D�ni�ban szerzett k�l�nf�le v�gzetts�geket. (Kjeld vezet�kneve K-val kezd�dik, Ch-helyett, mivel a sz�let�si anyak�nyv�re hib�san vezett�k fel a nev�t.) Kjeld fontos v�ltoz�sokat hozott a c�g �let�be, � alap�totta meg a gy�regys�geket �s a Kutat�s �s Fejleszt�s r�szleget, melynek feladata a termel�s m�dszereinek naprak�szen tart�sa. 1974-ben jelentek meg az els� mozgathat� figur�k, a LEGO Csal�d k�szletben, ami annak idej�n a legt�bbet eladott k�szlet lett. M�g ebben az �vben megjelent a Minifig egy korai verzi�ja, ami m�g nem volt mozgathat�. Ekkor ny�lt meg az amerikai LEGO gy�r, Entfield?-ben, Connecticut �llamban. Expert Series? n�ven el�sz�r 1975-ben jelentek meg olyan k�szletek, amiket kifejezetten a tapasztaltabb LEGO felhaszn�l�k sz�m�ra terveztek. Hamarosan, 1977-ben m�r Expert Builder? n�ven futott ez a sorozat. Ezek a k�szletek olyan mozg� alkatr�szeket tartalmaztak, mint fogaskerekek, fogasl�cek, tengelyek - lehet�v� t�ve olyan val�s�gh� modellek �p�t�s�t, mint p�ld�ul a korm�nyozhat� aut�k. 1978-ra v�lt teljess� a LEGO vil�g, amikor megjelent a napjainkban is ismert LEGO minifigura. A kis LEGO emberk�knek mozgathat� keze �s l�ba volt, arcukon bar�ts�gos mosoly. Sz�mos k�szletben felbukkantak, melyek lehet�v� tett�k kidolgozott v�rosk�k �p�t�s�t, �p�letekkel, utakkal, j�rm�vekkel, vonatokkal, haj�kkal - mindezt �gy, hogy minden ugyanakkora m�retar�nnyal k�sz�lt, �s ugyanaz a minifigura n�pes�thette be az eg�szet. Egy m�sik jelent�s b�v�t�s t�rt�nt 1979-ben, amikor megjelent a Space, azaz Vil�g�r t�ma. �rhaj�sok, rak�t�k, holdj�r�k �s �rhaj�k n�pes�tett�k be ezt a n�pszer� vil�got. Az ugyanebben az �vben megjelen� FABULAND, a fant�ziavil�g pedig a fiatalabb koroszt�lyt vette c�lba. A SCALA? sorozatb�l pedig bizsukat �ll�thattak �ssze a kisl�nyok. Kjeld Kirk Kristiansen ekkor lett a c�g eln�ke; a c�g ism�t egy sikeres �vtizedet tudhatott a h�ta m�g�tt. A LEGO �p�t�kock�k mindig is magukban hordozt�k az oktat�si seg�deszk�zk�nt t�rt�n� felhaszn�l�s lehet�s�g�t, sz�mos oktat� gondolta �gy, hogy a gyermekek alkot�erej�t �s probl�mamegold� k�pess�g�t fejleszt� j�t�kban nagy lehet�s�g van. M�r a korai 60-as �vekben is voltak olyan tan�rok, akik k�l�nf�le m�don haszn�ltak LEGO kock�kat az oszt�lyteremben. V�g�l 1980-ban a LEGO c�g megalap�totta a LEGO Educational Products Department-et (LEGO Oktat�si Term�kek), melynek feladata a LEGO j�t�kok oktat�si c�lokra t�rt�n� felhaszn�l�s�nak el�seg�t�se. K�zben ny�lt egy csomagol� �s �sszeszerel� �zem Sv�jcban, �s egy �zem Jutlandban, ahol a LEGO gumiabroncsokat gy�rtj�k. 1981-ben jelent meg a LEGO vas�t k�vetkez� gener�ci�ja. Ak�r a kor�bbi gener�ci�, ez is k�tfajta kivitelben volt kaphat�: 4,5 V (elemes) illetve 12 V (h�l�zatr�l t�pl�lt), de m�r sokkal t�bb kieg�sz�t� �llt rendelkez�sre, t�bbek k�zt m�k�d� l�mp�k, t�vir�ny�t�s� v�lt�k �s szemaforok, s�t vagonsz�tkapcsol�k is. Az Expert Builder sorozat 1982-t�l fogva TECHNIC n�ven fut. Ebben az �vben, augusztus 13.-�n lett 50 �ves a c�g, az �vfordul� tisztelet�re adt�k ki az 50 Years of Play c. k�nyvet. A k�vetkez� �vben a DUPLO k�szletek b�v�ltek, csecsem�k sz�m�ra is megfelel� j�t�kokkal. K�s�bb megjelentek a k�z�pkori, lovagokat �s katon�kat felvonultat� k�szletek. A Light and Sound? k�szletek 1986-ban jelentek meg, ezekhez elemtart�, l�mp�k, szir�n�k �s egy�b hangkelt�k tartoztak, melyek seg�ts�g�vel �jabb r�szletekkel b�v�thett�k LEGO alkot�sainkat. Ugyanebben az �vben jelent meg a TECHNIC Computer Control, melynek seg�ts�g�vel TECHNIC robotokat, teheraut�kat, motoriz�lt modelleket lehetett vez�relni, egy sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel. Manausban, Braz�li�ban is ebben az �vben ny�lt meg egy LEGO gy�r. 1986-ban jelentek meg a pneumatikus Technic alkatr�szek. 1988 augusztus�ban 14 k�l�nb�z� orsz�g 38 gyermeke vett r�szt az els� LEGO Vil�gbajnoki Kup�n, Billundban. Ugyanebben az �vben alap�tott�k meg a c�g kanadai k�pviselet�t. A LEGO term�kvonal �jabb taggal b�v�lt, amikor 1989-ben megjelent a Pirates sorozat, melyek tagja k�z�tt sz�mos kal�zhaj�, lakatlan sziget, �s elrejtett kincs szerepelt, �s ez volt az els� sorozat, ahol szak�tottak a hagyom�nyos mosolyg�s arckifejez�ssel, �s sz�mos kal�z-szer� arckifejez�st alkottak a figur�k sz�m�ra. A LEGO Educational Products Department-et LEGO DACTA-ra neveztek �t ebben az �vben, az elnevez�s a g�r�g didactic sz�b�l ered, mely k�r�lbel�l annyit tesz, hogy a tanul�si folyamat tanulm�nyoz�sa. A MIT professzora, Dr. Seymour Papert lett a Tanul�skutat�s LEGO Professzora, miut�n a Logo sz�m�t�g�pes nyelv �s a LEGO term�kek �sszekapcsol�s�n dolgozott. A halad� LEGO felhaszn�l�k sz�m�ra egy �j sorozat jelent meg 1990-ben Model Team? n�ven. A Model Team sorozat tagjai - k�zt�k versenyaut�k �s off-road j�rm�vek - addig soha nem l�tott realizmust �s r�szletgazdags�got hoztak a LEGO k�szletek vil�g�ba. A TECHNIC k�szletek ugyan mechanikusan val�s�gh�ek voltak, de a Model Team sorozat tagjai vizu�lisan is val�s�gosnak t�nnek. Ebben az �vben a LEGO c�g beker�lt a t�z legnagyobb j�t�kgy�rt� k�z�, egyetlen eur�pai c�gk�nt. LEGOLAND Billund el�sz�r fogadott t�bb, mint egymilli� l�togat�t egy �v alatt. Xavier Gilbertet, az �zleti Dinamika LEGO professzor�t felveszik a Lausanne-i International Institute for Management Development-be. A c�g malajziai k�pviselete is ekkor nyitott meg. 1991-ben jelent meg a LEGO vonatok sebess�gszab�lyoz�ja. K�t Guinness rekordot is siker�lt fel�ll�tani 1992-ben, LEGO term�kek haszn�lat�val. A Sv�d Telev�zi� ad�s�ban egy hatalmas, 400 000 darabos v�rkast�ly �p�lt, melynek alapter�lete 4,45 x 5,22 m�ter volt. �p�lt egy 545 m�teres vas�tszerelv�ny is, melyet 3 mozdony h�zott. A TECHNIC sorozat pneumatikus alkatr�szekkel, a DUPLO pedig a Toolo? vonallal b�v�lt, melyben csavarh�z�, csavarkulcs, csavarok �s any�k voltak. A Paradisa t�ma ism�t a l�nyokat vette c�lba, �s sz�mos �j sz�nt hozott a LEGO palett�ra. 1993-ban jelent meg a DUPLO vonat, �s a papag�j-form�j� Brickvac?, amivel a padl�r�l lehetett felporsz�v�zni a LEGO alkatr�szeket. A LEGO minifigek protot�pusai t�bbfejta b�rsz�nnel �s arckifejez�ssel k�sz�ltek, de v�g�l gy�rt�sba csak a s�rga alapanyag�, mosolyg�s arckifejez�s� fej ker�lt. 1989-ben a LEGO Pirates volt az els� t�ma, ahol n�mileg b�v�ltek a mint�k: szak�llas �s f�lszem� kal�zok is k�sz�ltek. Hamarosan a t�bbi t�ma is k�vette a p�ld�t: napszem�ve, ajakr�zs, szempilla, stb. Az id�sebb gy�jt�k k�z�l sokaknak nem tetszett az �ltaluk gyerekesnek, k�preg�ny-szer�nek tartott kin�zet, �s tov�bbra is a klasszikus "k�t szem, egy sz�j" mint�t r�szes�tett�k el�nyben. El�sz�r licenszelt t�m�kn�l (Star Wars, Harry Pooter) jelentek meg olyan minifigek, melyek konkr�t filmszerepl�ket szem�lyes�tettek meg, de csak 2003-ban, a LEGO Basketball? t�ma aprop�j�n jelentek meg a "realisztikus" b�rsz�n� minifigek. A 1990-es �vek v�ge fel� a LEGO Group t�bb olyan term�kcsoportot is megjelentetett, melyek konkr�t csoportokat c�loztak meg. A Bionicle t�ma TECHNIC alkatr�szeket haszn�l, melyekb�l akci�figur�kat lehet �p�teni, els�sorban fi�k sz�m�ra. Ezzel szemben a Belville? hagyom�nyos alkatr�szeket haszn�l, nagyobb m�ret�, mozgathat� figur�kkal, l�nyok sz�m�ra. A LEGO 4 Juniors? k�zepes, kb. 5 cm-es figur�kat ("medi-figure") tartalmaz, fix k�zfej� karral, �s hosszabb l�bakkal, mint a minifig. 2003-ban egy teljesen �j rendszer is megjelent, a Clikits?, melyb�l �kszereket k�sz�thetnek a l�nyok. 2004-ben jelent meg a Knights Kingdom? t�ma m�sodik sz�ri�ja.

Ezen cikk a WikipediA eredeti cikk�re alapul. A magyar ford�t�s szabadon felhaszn�lhat� a GNU licenszben foglaltak alapj�n.